Elérhetőségek

..............................

Cím: 9726 Velem Rákóczi F. út 34.

Tel: 94/360-990
20/355-1997

E-mail:
anita.remenyi@gmail.com

...........................

 

Facebook

 

 

Az Alpok legkeletibb vonulatában, az osztrák határ mentén, Kőszeghegyalján, szelíd dombok és völgyek árnyékában megbújó kis település Velem. A falu már a két háború közti időszakban is kedvelt üdülőhely volt. A festői környezet, a gazdag állat- és növényvilág, valamint az Alpok közelsége miatti különös szubalpin klímája idilli pihenést, kikapcsolódást ígér az idelátogatóknak.

 

A falu feletti dombok közt már távolról is jól látható a Szent-Vid kápolna. A környékén található ásatások jól bizonyítják, hogy már a bronz- és vaskorban is éltek kisebb népcsoportok a mai Szent-Vid hegyen. A II. évezredben pedig a Borostyánkő útvonal itt, a kőszegi hegy lábánál fordult észak felé. A krónikákban Castrum Viti-ként emlegetett várat a kőszegi grófok a kőszegi vár tartozékaként építették. Sorsa összefonódott a kőszegi vár történetével. 1532-ben Jurisich Miklós még Szent Vid várkapitánya címet is viselt, bár a vár ekkor már romokban hevert.

 

Velem nevét 1277-ben említik a levéltárak, Szent Vid neve már 1271-ben szerepel. A Szent Vid kápolna búcsúja minden évben június 15-dike, Vid napot követő vasárnap van.

A velemi Szentkút forrásnál 2000 éves római kori vízvezetékre bukkantak, mely az ivóvizet szállította Savariába, a mai Szombathelyre. A falu vízellátását ma is ezekre a forrásokra épített törpevízművek biztosítják.

Velem község lélekszáma 1568-ban 25 jobbágy és 6 zsellér, 1 malomhelyen, 1 szőlőben lakó volt. A kis falu lakosainak száma ma is alig haladja meg a 300 főt, ez a nyári időszakban azonban az itt üdülőkkel többszörösére duzzad.

 

Az ország népművészei az 1980-as években példátlan összefogással létrehozták a ma is aktívan működő Velemi Népművészeti Stúdió Egyesületet. A két kezük munkájával pedig felépítették alkotóházukat, mely gyakran ad helyet népművészeti táboroknak, illetve a falu rendezvényeinek. A vendégek munka közben láthatják a fa, a vas, a fonál, a gyöngy, a kerámia, a szalma, a bőr, a textil művészeit, sőt bekapcsolódhatnak munkájukba. Az itt készült használati tárgyak a jelen és a jövő értékei, a park fajátékai pedig a gyerekek örömére készültek.

 

A Vas megyei Művelődési és Ifjúsági Központ továbbképző háza mögötti dombba vájva még látható a 300 főt befogadó óvóhely lejárata, melyben egy ideig a Szent Koronát is őrizték. A II. világháború utolsó hónapjaiban 1944-45-ben a menekülő Szálasi-kormány a Stirling-villában helyezte el a miniszterelnökséget, 1944. december 29. és 1945. március 19. között itt őrizték a Szent Koronát, településünkön tartották 1944. december 24-én az utolsó országgyűlést.

 

Velem határában fekszik a ma is működő műemlék vízimalom. A Szerdahelyi patak mentén épült malmok közül ez az egyetlen fennmaradt. A levéltári anyagok 1568-ban említik először, azonban nem kizárt, hogy már korábban is működött itt gabonaőrlő szerszám. A legenda szerint Mátyás király, amikor Bozsokon vadászgatott, e malomba is betévedt. Mai arculatát 1919-ben nyerte el, ekkor a tetőt lebontva még egy emeletet húztak rá, s ez ma is jól megkülönböztethető. A ma is működő malom ipartörténeti műemlék.